Keresés ebben a blogban

2014. augusztus 10., vasárnap

Olvadó csokitorta

vőlegény: -Megrendelte a sütis tányért, tehát lennie kell sütinek is!  
                                                                               férj: -Nekünk 12 éve van már. De süti nincs. 
vőlegény: -Nem, nem, nem akarok egy süti nélküli házasságban élni! 
(részlet az Egy kapcsolat szabályai c. sorozatból)



Süti van. Ki akarna egy süti nélküli házasságban élni?

Hozzávalók:

1 egész tojás + egy sárgája
1 teáskanál zabpehelyliszt VAGY finomra darált mandula (mindkettővel kipróbáltam- működik)
1 csapott evőkanál nyírfacukor
55 g csokoládé (magas kakaótartalmú előnyben)
6,5 g vaj (ez annyira kicsi, hogy szerintem belefér, de meg lehet próbálni kókuszzsírral helyettesíteni -én vajat használtam)
pici csipet só


A sütőt előmelegítjük 230 fokra. Nagyon fontos, hogy ezzel kezdjük azért, hogy kellőképp bemelegedjen a sütő és ne kelljen várnia a masszának

Kevés (edény feléig) vizet forralok egy kis lábosban. Mikor már gyöngyözik, takarékra vesszem a lángot, ráteszek egy tálat, ami nem törik vagy olvad el a hőtől. Beleteszem a csokit és a vajat. Néha megkevergetem. Míg felolvad a tojásokat a cukorral kikeverem. Alaposan, jó habosra. Mivel nem választom szét a fehérjét, hogy külön habot verjek belőle, itt kell belevernem minél több levegőt. Addig verem, míg a csoki felolvad.

Ha felolvadt a csoki, leveszem a vízgőzről, félreteszem, kevergetem, kicsit hűlnie kell. Ha most belekeverem csokis rántottát kapok. Kivajazok, és vékonyan kilisztezek zabliszttel 2 db szuflé formát (IKEA). Mikor a csokiba belenyúlok, és épp csak langyos, belekeverhetem a tojásba. Hozzáadom a csipet sót, a kávéskanál lisztet, és ezekkel is jól összekeverem.

A két előkészített (vékonyan kivajazott, kimandulalisztezett) szufléformába elosztom a masszát, és mehet a sütőbe. Pontosan 6 percig sütöm. Rögtön tálalom. Akkor tökéletes, ha épp csak ahol érintkezik a formával-ott szilárdul meg tésztaszerűen, a többi része pedig lágy és folyós.



Update: Ezúttal úgy készítettem, hogy kemény habbá felverve hozzáadtam a második tojásfehérjét is, és  érdemes kicsit pepecselni vele! Így szépen felemelkedik a teteje.






2014. augusztus 3., vasárnap

Tintahal -gyorsan


     -Halat tessék! Omega 3 van benne! -kiabálta a halas, és én rögtön elcsábultam. 
Egy régi vágású piacon képzeltem magam, ahol a halassal meg lehet beszélni, hogy mit csinálok majd. Pedig épp egy sokkal kevésbé autentikus helyen vásároltam. A halas beszédes volt és nagy bajuszú. Sok fontos dolgot tudtam meg. Például, hogy friss tengeri halat mindig péntekenként kap (péntek volt). A tintahalt sörtésztában szokták elkészíteni. Egy biztos: én nem abban fogom.



Hozzávalók: 

kb. 40 dkg tintahal karika /fő- ha csak ezt esszük és főfogásnak szánjuk.
olíva olaj
1 gerezd fokhagyma
só, bors, erős Pista
egy kis paradicsom 
citromlé
petrezselyem

A tintahalat igazán egyszerű elkészíteni. Egyet nem szabad: túlsütni. Akkor oylan lesz mint a rágó.
Serpenyőt hevítek, majd olíva olajat rakok bele. Közben megmosom, felitatom a vizet róla papírtörlővel, majd falatnyi darabkákra vágom a halkarikákat. A forró olajra teszem a fokhagymát apró szeletekre vágva és egy kiskanál erős Pistát -mert szeretem a csípőset. Elkeverem egy fakanállal, majd a hal darabkákat is hozzáadom. Nem mozgatom a serpenyőt, hagyom pirulni kb. egy percig. Majd megmozgatom a serpenyőt, hogy a többi oldalról is kapjon hőt minden darabka. Leforrázok egy paradicsomot, hogy leszedjem a héját, majd apró kockákra vágom. Hozzáadom. Sózom, borsozom. Összesen kb. 4-5 perc alatt van kész. Nem kell tovább sütni! Akkor jó, ha puha és ruganyos. Megszórom petrezselyemmel és pár csepp citromlével. Ennyi, kész is! 




2014. július 31., csütörtök

Szülinapi gyümölcstorta

A szülinaposnak torta jár. És gyertya. Különben hogyan tudna kívánni???.


Piskóta:

5 tojás (szétválasztva)
5 kanál nyírfacukor
3 kanál aprítóban darált mandula (kókuszliszttel is próbáltam már, azzal is működik)
2 kanál zabpehelyliszt
fél zacskó sütőpor
csipet só

Sütőt bekapcsolom 180 fokra, hogy előmelegedjen mire kész vagyok a tészta összeállításával.

A tojásokat szétválasztom. A sárgákat egy nagyobb tálba teszem, a fehéreket egy kisebbe, amiben fel tudom majd verni kézi habverővel. A sárgákkal kezdek. Kézi habverővel kikeverem a cukorral. Egy perc után eltörik az egyik habverő száram. Már ilyen rég óta főzök, hogy elhasználtam egy kézi habverőt?! Durva. Kihalászom a maradékokat és folytatom a féllábú habverővel. Így verem még kb. 2 percet. A mandulát megőrölöm az aprítóban, elkeverem a liszttel, hozzáadom a sót és a sütőport. A tojássárgás-cukorhoz adom. Elkeverem, hogy egynemű legyen, de nem kell túlvariálni. Lemosom a habverő szárat és kemény habbá verem a tojás fehérjét. A harmadát a lisztes masszához adom, és durván, nem finomkodva elkeverem benne, hogy kicsit könnyebbé tegyem a sűrűbb masszát. Ez után keverem el óvatosan a maradék tojásfehérjét. Alákeverem-ahogy németül mondják, talán ez a szó írja le legjobban mit kell csinálni..

Sütőpapírt teszek egy gyümölcstorta formába (nekem kerámia van, de gondolom bármilyen jó). Ha nem sütőpapírral készül, hanem vékonyan kivajazzuk és kilisztezzük -zabliszttel a formát, szebb lesz a széle, mint az enyém.

A 180 fokos sütőbe teszem, és 5 perc után lejjebb veszem 160 fokra a sütőt. Összesen 15 percig sütöm. Tűpróbával ellenőrzöm, hogy biztos jó-e már. Kiveszem, hűlni hagyom.

Mikor kihűlt ráteszek 3 nagy evőkanál kókuszkrémet. Csak úgy, ahogy van. Elég édes, és elég krémes is. Végül csomó friss gyümölcsel díszítem. Áfonyát, málnát, szerderet, ribizlit és egy rózsafejet használtam.


2014. július 27., vasárnap

Borjúpofa

A METRÓ-ban találtam a borjúpofát. A hentes azt sem tudta mi az, és hogy került oda. Az ára nem volt kiírva. Kód nem volt a csomagon. Kb. fél órát álltam a kasszánál, mire sikerült kideríteniük, a megvásárlásához szükséges adatokat. Addig én türelmesen vártam, és arra gondoltam vajon megéri?? Bátran mondhatom: MEG.

Ez a borjúnak egy megfizethetőbb, de itthon ritkán kapható része. Nagyon ízes, puha, nem sovány hús. A rajta lévő kövér rész annyira megpuhul, hogy szinte olvad, semmi rágós, semmi mócsingos nincs rajta. Nem sokat értek a húsok letisztításához, hogy mit kell róla levágni és mit nem. Így én a csomag pofámról semmit nem tisztítottam le, hanem úgy ahogy van felhasználtam.

Hozzávalók (3 adag):

1 csomag borjú pofa (kb 60 dkg)
2 kis fej salottahagyma
1 kanál kacsazsír
egy csipet só
3 db babérlevél
fél liter víz








A sütőt 150 fokra előmelegítem. Edényt teszek a tűzre -amit majd be tudok tenni a sütőbe is. Beleteszem a zsírt. Várok, hogy forró legyen, addig besózom enyhén a húst.  Mikor már nagyon forró az edény, meg a zsír, csak akkor rakom be a hús darabokat. Mindkét oldalukat megpirítom egy kicsit (kb 2x2 perc), hogy színt kapjon, és benn maradjon az ízanyag. Ez alatt felkarikázom a hagymákat. Mindegy hogy. Ahogy jól esik. Ha minden husi minden oldala kapott egy kis színt kiszedem az összeset, és a hagymát teszem az edénybe. Kicsit pirítom, majd felöntöm kb. fél liter vízzel. A fakanállal a leragadt részeket felkapargatom, hozzáadom a  babért, majd a pofa darabokat visszapakolom. Így rakom be a sütőbe kb. 1,5 órára. Mikor nagyon finom illatok kezdenek el szállingózni a konyha felől- kész van. Lekapcsolom, és tálalásig a kikapcsolt sütőben hagyom. Csak tovább puhul, érik! Mindenféle zöldséget pirítottam hozzá serpenyőben, de nagyon jó lehet feltétnek is egy főzelékre!




2014. július 24., csütörtök

Málnahab

Egyszer egy balatoni nagy családi kerti party alkalmával Imrének az volt a dolga, hogy kézi habverővel verjen. Nem engem, hanem a málnahabot. Jó nagy tálba Anya tojásfehérjét, cukrot tett és egy tálkányit a frissen leszedett málnából. Nem voltak szabályok, hogy először felverni a fehérjét félig keményre, majd hozzáadni a cukrot, majd tovább verni és ekkor meg ekkor beletenni a málnát. Tál volt, málnával, cukorral tojásfehérjével és kézimunka. Imre hősiesen verte, verte, Anya meg megfeledkezett róla. Úgy egy jó fél óra múlva szólt csak, hogy most már hozzunk egy másik tálat, mert ebből már kijön a hab. Minél tovább vejük, annál több (levegősebb) lesz. Igazi kézműves desszert volt!



Az elkészítés annyira egyszerű, hogy nem is nevezném receptnek.


Hozzávalók (2 kicsi vagy egy nagy adag):

1 tojás fehérje
1 csapott evőkanál nyírfacukor (több cukorral több habot kapunk, csak nekem úgy túl édes)
1 marék gyümölcs (málna, barack, friss vagy fagyos, de csináltuk már lekvárral is vagy savanykás gyümöcsszósszal is.)


A tojásfehérjét a nyírfacukorral elkezdem habbá verni. Egy percig verem, majd hozzáadom a gyümölcsöt.
Tovább verem, amíg kemény habbá nem alakul. Javaslom a gépi habverőt...

Egy házi zabkekszet (recept még továbbfejlesztés alatt) török a pohár aljába, és arra kanalazom a habot. Fél órára a hűtőbe teszem. Kis levet ereszt, amit a keksz felszív.

Annyira finom és annyira paleo!!!




2014. július 23., szerda

Piaci szerzemények






Tüskés uborka: ilyet még nem is láttam eddig. A bácsi szerint bármit lehet csinálni vele, amit az uborkával.

Ökörszív paradicsom. Nagyon finom lédús, de sérülékeny fajta. Ezért nem is nagyon szeretik termeszteni itthon.

Vörös szárú mángold. Aki a spenótot szereti, szeretni fogja. Aki nem szereti, az is lehet, hogy szeretni fogja.

Lila és zöld bazsalikom. Ugyan nekem is van ültetvényem, sosem árt ha van még egy kis extra belőle. Ha nem fogy el lefagyasztom télire.

Málna. Amíg van, veszem-eszem.

Óriási szemű ribizli. Annyira nagy fürtök, és annyira nagy szemek, hogy nem tudtam otthagyni!

Hajrá piacra járás!


És, hogy mi lett belőle-eddig?
málnahab sok gyümölccsel



2014. július 21., hétfő

Vadas nyúllapocka

Itthon nem túl gyakran használt, de fejlődést mutató, jó alapanyag a nyúl. Olaszországban rántják. Egyes családokban pont olyan gyakori, mint nálunk a rántott csirke. A combja, és a lapockája a legízletesebb. A nyúl esetében a lapocka valójában az első -soványka lába. A férjem nem szereti, ha fogdosni kell a húst. Még ha nyeles-akkor sem. De előre szóltam neki és kellőképp kiéheztettem-  sikere is lett! 



Hozzávalók: 
500 g nyúl lapocka (7-8 db) 
1 csokor (nagy) sárgarépa
1 csokor fehérrépa
só, bors, (édeskömény mag) nyírfacukor, 
2x1 evőkanál kacsazsír
mustár (Dijoni, olyan, amiben nincs cukor)
2 evőkanál tejföl

A lapockákat megmosom, papírtörlővel letörölgetem. 
Egy serpenyőt a tűzre teszek, várok míg felhevül, beleteszem a zsírt majd a lapockákat. Mindkét oldalukon kicsit megpirítom őket (4-5 perc). 
Ez alatt megmosom, megtisztítom és kb. 1 centis karikákra vágom az összes répát. 
Mikor a hús már mindkét oldalán kapott egy kis színt, kiveszem a serpenyőből. Újból teszek egy kis zsírt a serpenyőbe és hozzáadom a répákat. Elég nagy lángon pirítom (nekem 6 fokozat van, az ötöst használom) néha megkavarom. Úgy 2-3 perc múlva sózom, borsozom. (Itt lehet hozzá tenni durvára őrölt édeskömény magot.) Majd egy csipetnyi nyírfacukorral megszórom az egészet. Nem kell, hogy a vadas édes legyen! A cukor csak arra kell, hogy kiemelje a répa saját édességét. Amikor már a répa szeltek is kaptak egy kis színt visszapakolom szépen a húst a serpenyőbe, öntök alá kb. egy dl vizet, takarékra teszem és lefedem. Így még kb. 15-20 perc alatt készre párolom az egészet. Menet közben lehet a vizet pótolni, ha elpárologna mind. Mire megpuhul (nem szétfő!!) a zöldség, jó a hús is. Ha nem vagyok biztos benne, hogy jó-e már a hús egyszerűen megcsipkedem, hogy le tudom-e már szedni a csontról. Ha igen, tuti jó. Ekkor befejezésképp kiszedem a répa felét. Azért használtam ennyi répát, hogy elég legyen garnírungnak is, meg mártásnak is. Az aprítóba teszem, és adok hozzá egy evőkanál mustárt, és 2 evőkanál tejfölt. Ez adja a krémességét és a "majdnem paleoságát". Szép egyneműre összedolgozom a géppel. Utolsó kóstolás, tálalás, ebéd!