Szülinapi gyümölcstorta

A szülinaposnak torta jár. És gyertya. Különben hogyan tudna kívánni???.

Piskóta:

5 tojás (szétválasztva)
5 kanál nyírfacukor
3 kanál aprítóban darált mandula (kókuszliszttel is próbáltam már, azzal is működik)
2 kanál zabpehelyliszt
fél zacskó sütőpor
csipet só

Sütőt bekapcsolom 180 fokra, hogy előmelegedjen mire kész vagyok a tészta összeállításával.

A tojásokat szétválasztom. A sárgákat egy nagyobb tálba teszem, a fehéreket egy kisebbe, amiben fel tudom majd verni kézi habverővel. A sárgákkal kezdek. Kézi habverővel kikeverem a cukorral. Egy perc után eltörik az egyik habverő száram. Már ilyen rég óta főzök, hogy elhasználtam egy kézi habverőt?! Durva. Kihalászom a maradékokat és folytatom a féllábú habverővel. Így verem még kb. 2 percet. A mandulát megőrölöm az aprítóban, elkeverem a liszttel, hozzáadom a sót és a sütőport. A tojássárgás-cukorhoz adom. Elkeverem, hogy egynemű legyen, de nem kell túlvariálni. Lemosom a habverő szárat és kemény habbá verem a tojás fehérjét. A harmadát a lisztes masszához adom, és durván, nem finomkodva elkeverem benne, hogy kicsit könnyebbé tegyem a sűrűbb masszát. Ez után keverem el óvatosan a maradék tojásfehérjét. Alákeverem-ahogy németül mondják, talán ez a szó írja le legjobban mit kell csinálni..

Sütőpapírt teszek egy gyümölcstorta formába (nekem kerámia van, de gondolom bármilyen jó). Ha nem sütőpapírral készül, hanem vékonyan kivajazzuk és kilisztezzük -zabliszttel a formát, szebb lesz a széle, mint az enyém.

A 180 fokos sütőbe teszem, és 5 perc után lejjebb veszem 160 fokra a sütőt. Összesen 15 percig sütöm. Tűpróbával ellenőrzöm, hogy biztos jó-e már. Kiveszem, hűlni hagyom.

Mikor kihűlt ráteszek 3 nagy evőkanál kókuszkrémet. Csak úgy, ahogy van. Elég édes, és elég krémes is. Végül csomó friss gyümölcsel díszítem. Áfonyát, málnát, szerderet, ribizlit és egy rózsafejet használtam.

Borjúpofa

A METRÓ-ban találtam a borjúpofát. A hentes azt sem tudta mi az, és hogy került oda. Az ára nem volt kiírva. Kód nem volt a csomagon. Kb. fél órát álltam a kasszánál, mire sikerült kideríteniük, a megvásárlásához szükséges adatokat. Addig én türelmesen vártam, és arra gondoltam vajon megéri?? Bátran mondhatom: MEG.

Ez a borjúnak egy megfizethetőbb, de itthon ritkán kapható része. Nagyon ízes, puha, nem sovány hús. A rajta lévő kövér rész annyira megpuhul, hogy szinte olvad, semmi rágós, semmi mócsingos nincs rajta. Nem sokat értek a húsok letisztításához, hogy mit kell róla levágni és mit nem. Így én a csomag pofámról semmit nem tisztítottam le, hanem úgy ahogy van felhasználtam.

Hozzávalók (3 adag):

1 csomag borjú pofa (kb 60 dkg)
2 kis fej salottahagyma
1 kanál kacsazsír
egy csipet só
3 db babérlevél
fél liter víz








A sütőt 150 fokra előmelegítem. Edényt teszek a tűzre -amit majd be tudok tenni a sütőbe is. Beleteszem a zsírt. Várok, hogy forró legyen, addig besózom enyhén a húst.  Mikor már nagyon forró az edény, meg a zsír, csak akkor rakom be a hús darabokat. Mindkét oldalukat megpirítom egy kicsit (kb 2x2 perc), hogy színt kapjon, és benn maradjon az ízanyag. Ez alatt felkarikázom a hagymákat. Mindegy hogy. Ahogy jól esik. Ha minden husi minden oldala kapott egy kis színt kiszedem az összeset, és a hagymát teszem az edénybe. Kicsit pirítom, majd felöntöm kb. fél liter vízzel. A fakanállal a leragadt részeket felkapargatom, hozzáadom a  babért, majd a pofa darabokat visszapakolom. Így rakom be a sütőbe kb. 1,5 órára. Mikor nagyon finom illatok kezdenek el szállingózni a konyha felől- kész van. Lekapcsolom, és tálalásig a kikapcsolt sütőben hagyom. Csak tovább puhul, érik! Mindenféle zöldséget pirítottam hozzá serpenyőben, de nagyon jó lehet feltétnek is egy főzelékre!

Málnahab

Egyszer egy balatoni nagy családi kerti party alkalmával Imrének az volt a dolga, hogy kézi habverővel verjen. Nem engem, hanem a málnahabot. Jó nagy tálba Anya tojásfehérjét, cukrot tett és egy tálkányit a frissen leszedett málnából. Nem voltak szabályok, hogy először felverni a fehérjét félig keményre, majd hozzáadni a cukrot, majd tovább verni és ekkor meg ekkor beletenni a málnát. Tál volt, málnával, cukorral tojásfehérjével és kézimunka. Imre hősiesen verte, verte, Anya meg megfeledkezett róla. Úgy egy jó fél óra múlva szólt csak, hogy most már hozzunk egy másik tálat, mert ebből már kijön a hab. Minél tovább vejük, annál több (levegősebb) lesz. Igazi kézműves desszert volt!

Az elkészítés annyira egyszerű, hogy nem is nevezném receptnek.


Hozzávalók (2 kicsi vagy egy nagy adag):

1 tojás fehérje
1 csapott evőkanál nyírfacukor (több cukorral több habot kapunk, csak nekem úgy túl édes)
1 marék gyümölcs (málna, barack, friss vagy fagyos, de csináltuk már lekvárral is vagy savanykás gyümöcsszósszal is.)


A tojásfehérjét a nyírfacukorral elkezdem habbá verni. Egy percig verem, majd hozzáadom a gyümölcsöt.
Tovább verem, amíg kemény habbá nem alakul. Javaslom a gépi habverőt...

Egy házi zabkekszet (recept még továbbfejlesztés alatt) török a pohár aljába, és arra kanalazom a habot. Fél órára a hűtőbe teszem. Kis levet ereszt, amit a keksz felszív.

Annyira finom és annyira paleo!!!

Piaci szerzemények

Tüskés uborka: ilyet még nem is láttam eddig. A bácsi szerint bármit lehet csinálni vele, amit az uborkával.

Ökörszív paradicsom. Nagyon finom lédús, de sérülékeny fajta. Ezért nem is nagyon szeretik termeszteni itthon.

Vörös szárú mángold. Aki a spenótot szereti, szeretni fogja. Aki nem szereti, az is lehet, hogy szeretni fogja.

Lila és zöld bazsalikom. Ugyan nekem is van ültetvényem, sosem árt ha van még egy kis extra belőle. Ha nem fogy el lefagyasztom télire.

Málna. Amíg van, veszem-eszem.

Óriási szemű ribizli. Annyira nagy fürtök, és annyira nagy szemek, hogy nem tudtam otthagyni!

Hajrá piacra járás!


És, hogy mi lett belőle-eddig?

málnahab sok gyümölccsel

Vadas nyúllapocka

Itthon nem túl gyakran használt, de fejlődést mutató, jó alapanyag a nyúl. Olaszországban rántják. Egyes családokban pont olyan gyakori, mint nálunk a rántott csirke. A combja, és a lapockája a legízletesebb. A nyúl esetében a lapocka valójában az első -soványka lába. A férjem nem szereti, ha fogdosni kell a húst. Még ha nyeles-akkor sem. De előre szóltam neki és kellőképp kiéheztettem-  sikere is lett! 

Hozzávalók: 

500 g nyúl lapocka (7-8 db) 

1 csokor (nagy) sárgarépa

1 csokor fehérrépa

só, bors, (édeskömény mag) nyírfacukor, 

2x1 evőkanál kacsazsír

mustár (Dijoni, olyan, amiben nincs cukor)

2 evőkanál tejföl

A lapockákat megmosom, papírtörlővel letörölgetem. 

Egy serpenyőt a tűzre teszek, várok míg felhevül, beleteszem a zsírt majd a lapockákat. Mindkét oldalukon kicsit megpirítom őket (4-5 perc). 

Ez alatt megmosom, megtisztítom és kb. 1 centis karikákra vágom az összes répát. 

Mikor a hús már mindkét oldalán kapott egy kis színt, kiveszem a serpenyőből. Újból teszek egy kis zsírt a serpenyőbe és hozzáadom a répákat. Elég nagy lángon pirítom (nekem 6 fokozat van, az ötöst használom) néha megkavarom. Úgy 2-3 perc múlva sózom, borsozom. (Itt lehet hozzá tenni durvára őrölt édeskömény magot.) Majd egy csipetnyi nyírfacukorral megszórom az egészet. Nem kell, hogy a vadas édes legyen! A cukor csak arra kell, hogy kiemelje a répa saját édességét. Amikor már a répa szeltek is kaptak egy kis színt visszapakolom szépen a húst a serpenyőbe, öntök alá kb. egy dl vizet, takarékra teszem és lefedem. Így még kb. 15-20 perc alatt készre párolom az egészet. Menet közben lehet a vizet pótolni, ha elpárologna mind. Mire megpuhul (nem szétfő!!) a zöldség, jó a hús is. Ha nem vagyok biztos benne, hogy jó-e már a hús egyszerűen megcsipkedem, hogy le tudom-e már szedni a csontról. Ha igen, tuti jó. Ekkor befejezésképp kiszedem a répa felét. Azért használtam ennyi répát, hogy elég legyen garnírungnak is, meg mártásnak is. Az aprítóba teszem, és adok hozzá egy evőkanál mustárt, és 2 evőkanál tejfölt. Ez adja a krémességét és a "majdnem paleoságát". Szép egyneműre összedolgozom a géppel. Utolsó kóstolás, tálalás, ebéd! 

Báránysült balzsamecetes lilahagymával

Tegnap  a METRÓ-ban voltam, felderíteni milyen paleó-barát alapanyagok kaphatóak. Kicsit mosolyogtam, ahogy az "alapvető élelmiszerek osztályán" végigmentem. Az alapvető élelmiszerek, azok az élelmiszerek, amik tökéletesen nem kellene, hogy alapvetőek legyenek. Liszt, cukor, rizs, gríz, tészta, hüvelyesek stb. A Metróban lőttem egy ígéretesnek tűnő bárány lapockát. Ez lesz a mai vacsi. Remélem elég lesz három főre is, mert áthívtam Gergőt (paleoságunk fő okozóját) is, akinek az élelmezési felelőse (a felesége) épp nincs otthon.

Hozzávalók a báránysülthöz :
(remélem 3 főre)

egy csontos bárány lapocka (kb. 1 kg)
egy pár gerezd fokhagyma
kis olíva olaj
3 rozmaring ágacska

Hozzávalók a sült hagymához:

Fejenként egy fej vörös hagyma
egy nagy csipet só, egy kis csipet nyírfacukor
egy nagy löttyintés balzsam ecet


Bekapcsolom a sütőt 170 fokra. A szuper Tchibóban vásárolt (még régebben, sajnos most nem kapható) öntöttvas edényemet felteszem a tűzre melegedni. Öntök bele egy kis olíva olajat és megégetem a kezem. Majd belehelyezném a bárány lapockát, ha beleférne. De nem fért bele. Újragondolom a helyzetet, és gyorsan átlátom: arra, hogy a csontot ketté tudjam vágni-semmi esélyem. Ezért a tűzre helyezem a mély tepsimet átöntöm bele az olajat, és abban folytatom. Kicsit megkapatom előbb az egyik, majd a másik oldalát a husinak. Hozzádobom a fokhagymákat, és a 3 rozmaring ágacskát (az ablakbeli ültetvényemből).
Egy nagy darab sütőpapírt bevizezek, kinyomkodom, és letakarom vele az egészet.
A sütőbe teszem, várok és várok. Érdemes várás helyett inkább valamit csinálni. Kb. 2 órát sütöttem, amíg szép piros nem lett. Ha várnia kell a kikapcsolt sütőben, amíg mindenki haza nem ér, és asztalhoz nem ül, akkor sem panaszkodik!

Még 5 perc dolgom van a garnírunggal. Nem gondolkozom rajta, csak benyúlok a hűtőbe, és 3 fej lilahagymát találok benne. Serpenyőt teszek a tűzre, majd kis olívaolajat öntök bele (mindig a már forró serpenyőbe!) és rádobom a hagymát. Összedobom a zöld salátát-mert az mindig jól jön. Közben néha megrázogattam a hagymákat. Amikor már kezd szétesni, sózom, egy csipet nyírfacukrot, és egy nagyobb löttyintés balzsam ecetet teszek rá. Még egyszer összerázom, még egy percig a tűzön hagyom és kész!
(...és neccesen, de elég volt három főre)

Tök spagetti bazsalikom pestoval

Teljesen paleora sikeredett laza ebéd. Csaj-kaja. 

Amíg nyaralni voltunk (vagyis máshol dolgoztunk...) a bazsalikom ültetvényem a konyha ablakban szépen megbokrosodott. Ennek csak egy következménye lehet nálunk: pestó lesz -valamivel. Valamivel... itt egy pillanatra megakadtam...merthogy a tészta ugye nem paleo. A barna, teljes kiőrlésű, szénhidrátcsökkentett, norbiupdate, sem. Ellenben még rossz is. 

Eszembe jutott, mikor Pethő Balázs, a Csalogány 26 étterem séfje egyszer egy hús-kóstolóra megszánt minket, és készített egy kevés garnírungot is. Arra már nem emlékszem mit kóstoltunk, de arra igen, hogy mellé egy tálban mit kaptunk! Kisebb cukkiniket vékony, széles csíkokra vágott krumpli pucolóval, majd épp csak megsütötte egy serpenyőben kis olíva olajon. Legalábbis én az óta így reprodukálom.  

Hozzávalók:

1 db hosszú főzőtök

egy nagy marék friss bazsalikom

2 evőkanál szotyi (vagy fenyőmag)

egy kis kemény sajt 

1 gerezd fokhagyma

só, olíva olaj

Ezúttal nem cukkinit, hanem egy feszes tököt használok. És nem vékony széles, hanem julien-vágóval (ami olyan, mint a krumpli pucoló, csak fogacskái vannak, és eddig fogalmam sem volt, mire használjam -persze lehet krumpli pucolóval is szeletelni.) hosszú, keskeny spagetti csíkokat vágok. Egy tálcára papír törlőt teszek és szétterítettem rajta. Kicsit megsózom, had eresszen levet, ha akar. 

Vizet forralok (végül is spagettiről beszélünk) és összedobom a pestót. Serpenyőt teszek a tűzre, hogy megpirítsam a szotyit. A bazsalikomot leöblítem és az aprítóba dobom a fokhagymával, egy kis darabka sajttal egyetemben, megsózom, löttyintek rá egy kis olíva olajat, hozzádobom a megpirított szotyi 2/3-át, és adok neki az aprítóval. Ha nem áll össze, olaj kell még bele. 

Mikor felforrt a víz, nagy kanál sót rakok bele. A tök szálakról felitatom a nedvességet, amennyire csak tudom. Mehet a vízbe. Negyvenig számolok, így lett számomra "al dente" . Leszűröm, kicsit kinyomogatom. Pestót rakok a serpenyőbe, hogy össze tudjam óvatosan forgatni a tökkel, akarom mondani spagettivel. Reszelek rá egy kis sajtot, megszórom a maradék szotyival és már tekertem is a villámra!!! 

Paprikás (édes)krumpli

Paprikás krumplit akkor szoktam (volt) főzni, amikor sem időm, sem túl sok alapanyagom nincs itthon. Merthogy hagyma, krumpli, kolbász és éhes FÉRJ -még akkor is van. Minden nap-másnap húsoltba járni friss húsért: kiábrándító. Tarja, karaj, darált hús, csirke- nagyjából ezek a rizikó mentesek. A többi húsnál, már nagyon nem mindegy milyen az alapanyag. Ilyenkor maradt a tészta vagy a főzelék. Vagy a régi-új Jolly Joker: a paprikás krumpli!

Hozzávalók:

1 nagy édesburgonya

egy fél szál kolbász (én a gyúróit veszem, mert abban nincs sem nátrium nitrit, sem egyéb adalék anyag)

pár darab virsli (én tettem bele jócskán, de teljesen el is hagyható) 

1 fej hagyma

1 kanál kacsa zsír

egy evőkanál pirospaprika
só, 3 levél babér

A serpenyőt  tűzre teszem forrósodni, majd hozzáadom a kacsazsírt. Hagymát pucolok és aprítok, azt is a serpenyőbe dobom. Lejjebb veszem a tüzet, hogy ne égjen meg. Közben elkezdem megpucolni és feldarabolni (ujjnyi karikákat vágok, majd a karikákat keresztbe félbe) az édesburgonyát. Mikor a hagyma megfonnyadt, (akinek van türelme várja meg, hogy üveges legyen. Nekem sosincs, pedig úgy lesz szép a szaftja...) lehúzom a tűzről, és beleteszek egy evőkanál piros paprikát. Jól elkeverem benne, hozzáadom a burgonyát, felöntöm egy csésze vízzel. Ha nem fedi el teljesen a krumpli darabokat, nem baj! Nem kell rá sok víz, mert akkor túl leveses lesz. Inkább a főzés során öntök még majd rá, ha elpárolog róla mind. Sózom, beledobom a 3 db babért. Visszateszem a tűzre és lassú tűzön készítem kb. 10 percig, félig lefedve. Ekkor adom hozzá a karikákra vágott kolbászt és a virslit. Újra lefedem, és még 2-3 percig főzöm. Így pont elpárolog a felesleges víz, és beáll a szaft. Ha mégis túl leveses lenne, levenném a fedőt, nagyobbra állítanám a tüzet és odafigyelve -le ne égjen- gyorsan elpárolnám a maradék vizet. És voilá: paprikás krumpli-deluxe

Ui: Kovászos uborka helyett mostanság vizes ubit veszek (ebben nincs kovász).